Boldog ember az, aki az URat féli, sok örömöt talál parancsolataiban. (Zsoltárok 112:1)
A boldogság helyreállításának mások mozzanata: sok örömöt találni parancsolataiban. Mert akit tisztelünk, aki számunkra példakép bármiben is, azt még emberi értelemben is szívesen követjük, és teljesítjük kéréseit. Ugyanígy Istennel kapcsolatosan, ha valaki igazán megismerte Őt, bizonyos lesz abban az az ember, hogy parancsolatai jót munkálnak életünkben, azoknak szép eredménye van. Az Úrszava rendet teremt, s életet munkál. Ebben az állapotban szinte nem is kell kötelezővé tenni, megparancsolni az engedelmességet, mert önként, szívesen teszi azt Isten gyermekeként.... A zsoltáros sok örömöt talált az Úr parancsolataiban, és hozzáállása önkéntességen alapult. Szívesen, önként tett sok mindent az Úrért, s így lett boldogabb ember. Ezeket bejárni nem könnyed utakat jelent: keskeny úton, szoros kapun át vezet az ösvény, de a vége áldásos és igazi boldogság található ott. Csak féljük az Urat és legyünk neki önkéntesei a mindennapokban, akik szívesen cselekszik akaratát és képviselik Isten tiszteletét a világban. (Berencsi Balázs)
Ettől kezdve pedig azok a gondolatok, melyek a Bibliában az Istentől való elfordulásról, és Isten haragjáról szólnak ránk nem vonatkoznak. Persze, mi hívő emberek is elbukunk, de tudjuk, hogy ha bűnbánó szívvel Isten elé visszük vétkeinket, és törekszünk a hitben járásra, Isten útjának megtalálására, akkor Isten szerint élve nem egy haragos gyűlölködő Istenkép alakul ki bennünk, hanem a szerető Atya képe, aki gyönyörködik bennünk, aki meggyógyít, meghallgat, felemel és megelégít. Ahogyan a Biblia is mondja: "El sadaj" azaz több mint elég. Isten nem arra törekszik, hogy elégségesen megáldjon minket. Mit egy jó apa - atya többet akar adni nekünk annál ami csak elég. Minden téren!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése