Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy látván a ti jó cselekedeteiteket, dicsőítsék érte a ti mennyei Atyátokat! (Mt 5:16)
Isten megteremtette a Földet, és teremtett embereket is.
Az embereknek szabad akaratot adott...
És az emberek a gonoszságot választották: öldösték egymást, és egymás javait akarták
Isten szerette teremtményeit, és nagyon bántotta az amit az emberek csináltak...
Viszont, mivel igazságos Isten, akárcsak egy szülő aki nevelni, okítani akarja gyermekét, nem nézhette el a bűnt. Minden bűnnek van büntetése, ez pedig a halál.
Az ember bűnei Isten mércéjével mérve olyan súlyosak (Isten előtt nincs kicsi, és nincs nagy bűn: mindegyik egyforma) hogy az ember ezekért nem tud váltságot fizetni. Ahogyan van olyan börtön büntetés, amit nem lehet pénzen kiváltani.
Isten számára ez azt jelentette, hogy bármennyire is szereti a teremtményeit, el kell veszítenie őket, hiszen bűnösen senki nem mehet be a Mennyeknek országába
Ezért Isten arra jutott, hogy mivel a bűnükért valakinek fizetni kell, ezért elküldi a Fiát, aki bűntelen, mégis ő lakol meg a világ összes bűnéért a kereszten. Azonban a feltámadásával legyőzve a halált utat mutat nekünk az örök élet felé...
Nekünk egy dolgunk van: elfogadni ezt a váltságot.
Jézus kopogtat, de annál szelídebb, hogy sem ránk erőltesse magát. Az ajtót nekünk kell kinyitnunk...
Azonban nem csak a halál után, de már ebben az életben is törekszik arra, hogy életünket jobbá tegye méghozzá úgy, hogy szentlelke által formál bennünket. Én Istentől eddig csak jót kaptam. Régen engem is bosszantott a szelídség, az engedelmesség és az alázat. Mára rájöttem, hogy ezek nem magunkra erőltetett dolgok, nem is lehetne, hanem belülről fakadó, alapvető változások az ember személyiségében, amik örömöt, békességet, a világgal és az emberekkel való kibékülést hozzák az ember életébe. A CSODA!
Hinni, és tudni azt, hogy valaki, aki ismeri minden rejtett gondolatunkat, az életünk sötét oldalát mindent meg tud bocsátani, és jobbá tud és akar tenni, valami csodálatosan felemelő, és varázslatos élmény. Az Isteni szeretet valami olyan folyam, ami ha egyszer "rászakad" az emberre, megállíthatatlanul hömpölyög. Aztán túlcsordul, és csak adni és adni akar belőle... Így ragyog hát a világra Isten szeretete belőlünk, és ezért érzik azt a körülöttünk lévő emberek, hogy nem tudják mi történt velünk, de azt ők is akarják. A szeretet ragályos!!!!
Aki egyszer megismeri Istent az értékrendje alapjaiban változik meg, és rájön, hogy minden materiális dolog csak másodlagos, mert a Isten igéje többet ad, mint a világ összes kincse.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése